NEKROLÓG

KNAUSZ MÁRIA OSU nővér életének 102., szerzetesi fogadalmának 78. évében 2016. április 8.-án az Örök Hazába érkezett.

Mária Nővér 1914.augusztus 30.-án Gyirmóton született. Sajnos még abban az évben elveszítette édesapját, aki az I. világháborúban a fronton szolgált. Özvegy édesanyja és nagyanyja mélyen vallásos szellemben nevelték.

Kora ifjúságától kezdve ébredezett benne a szerzetesi hivatás. 1933. augusztus 6.-án lépte át a soproni Szent Orsolya Zárda kapuját. 1938. január 5.-én tette le első,szerzetesi fogadalmát, majd 1941-ben az örök fogadalmát. Engedelmesen vállalta, pontosan és nagy szeretettel végezte rendi feladatait: akár a konyhai, akár az internátusi szolgálatot, a betegek ápolását, a sekrestyési szolgálatot, a templom díszítését Sopronban, illetve néhány éven át a budai zárda templomában. A II. világháború pusztításai után részt vállalt a soproni templom és az iskola újjáépítésében. Hogy az iskola minél előbb ismét fogadhassa a növendékeket, nővértársaival együtt nélkülözések sorát vállalta.

A szétszóratás idején Vácott ápolta Mater Immaculatat haláláig, majd visszatért szülőfalujába édesanyjához. Győrben az Áramszolgáltató Vállalatnál, majd a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben dolgozott, Gyirmóton sekrestyés volt és közben beteg édesanyját ápolta. Hitvalló, példamutató szerzetesi életet élt a világban is. Nagy örömmel teljesített szolgálatot 10 évig a Győri Szemináriumban, ahol a munka mellett sokat olvasott és képezte magát.

1991-ben elérkezett az idő, amikor hosszú évtizedek után ismét megkezdhették szerzetesi életüket a soproni Orsolyita Nővérek is. Mária nővér az elsők között tért vissza szeretett kolostorába és közösségébe. Erejét meghaladó mértékben dolgozott, fegyelmezetten, nagy önuralommal, Istenben bízva fogadta az első évek nehézségeit. Legfőbb gondja és öröme a templom díszítése, szépítése, a liturgikus ruhák gondozása volt. Elmélyült imaélete, szeretetteljes figyelme rendtársai számára példa értékűvé vált. Nyitott szívvel fordult az emberek felé, kedvelte a fiatalokat, akik elfogadták bölcs tanácsait, megértették finom humorát.

Utolsó éveiben súlyos betegségekkel küzdött, ezeket nagy lelki erővel, Istenre hagyatkozva viselte. Egyet kért az Úrtól, hogy fogadja el áldozatát!

2016. április 8-án „nagy idők” szerény és alázatos tanúja távozott közülünk. Emlékét a Szent Orsolya Rend és a Szent Orsolya Iskola kegyelettel megőrzi. Mennyei születésnapján szeretettel gondolunk rá.

R.I.P.

2016-04-14 19:47:49

2006 © Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium